Gyártástervezés

A gépgyártás technológiájának az a célja, hogy a tudományos kutatás eredményeit és az ipari tapasztalatokat felhasználva, módszeres és rendszeres tevékenységével a lehető leg termelékenyebb és egyben a leg gazdaságosabb módon biztosítsa a termelés feltételeit.

A célja a gyártásai folyamatok részletes és előrelátó megtervezése.

Tervek alapján a gyártásra vonatkozó részletes utasításokat kell kidolgozni.

A gyártás műszaki irányításán keresztül biztosítja a gyártás minden fázisában a munka eredményességét és a gyártmányokkal szemben támasztott minőségi és mennyiségi követelmények egyidejű figyelembevételével.

Még a gyártás megkezdése előtt megtervezi, hogy mit kell elvégezni, hol, ki, mivel s főleg hogyan.

A gyártástervezéskor az a körülmény, hogy a naptári idő szempontjából mikor kell elvégezni a munkát, a gyártás megtervezését közvetlenül nem érinti, mivel ez a kérdés a gyártás ütemezésének a kérdése.

A gyártástervezésnek kettős feladata:

• bevezetni az új technológiai eljárásokat és a gépgyártás-technológia kutatási vonalán elért legújabb eredményeit
• részletes és egyértelmű utasításokat adni a gyártásra vonatkozóan

A feladat számításokra alapozott, a gyártás minden részletére kiterjedő technológia megtervezése.

Ahhoz, hogy a gyártás megtervezésével foglalkozó mérnök ezeket a követelményeket ki tudja elégíteni, nagyon alapos és szerteágazó műszaki ismeretekre és műszaki intelligenciára van szükség.

A technológusmérnök kezében van az egész gyártás irányítása.

A gyár főtechnológusa rendszerint a főmérnök helyettese, ezzel is kihangsúlyozva a beosztásának és tevékenységének fontosságát.

A technológus mérnök fő feladata biztosítani azt, hogy a műszaki rajznak, műhelyrajznak és műszaki előírásoknak megfelelő alkatrészeket gyártsanak.

Fő lépések:

• kiválasztani a megfelelő eszközöket, szerszámokat
• készülékeket
• műveletterv készítése a műszaki dokumentáció és eszközök figyelembe vételével
• ugyanazon alkatrész gyártására több változat kidolgozása és ezek közül, amelyeket variánsoknak, technológiai változatnak nevezünk a legmegfelelőbb kiválasztása

Nem csak közvetlenül az egyes műveleteket kell figyelemmel kísérni, hanem a gyártás egész folyamatát, beleértve az előkészítő műveleteket is kézben kell tartani. 

Egy gyártó cég szervezeti felépítésében az alábbi csoportosításokat kell figyelembe venni:

1. Tervezés:

            Gyártmánytervezés, szerelés, (gyártmányrajzok készítése)

            Gyártástervezés (technológiai folyamat megtervezése)

            Időelemzés (munkaidők meghatározása: normatechnológus)

            Gyártás előkészítése (gyártás adminisztratív előkészítése)

            Gyártási programkészítés (naptári sorrend)

            Szervezetben általában összevonják:

• gyártástervezést az időelemzésse
• gyártás-előkészítést a programirodával

2. Végrehajtás: Termelőüzemek (gyártás)
3. Ellenőrzés:
   • határidő- nyilvántartás (határidők ellenőrzése)
   • műszaki ellenőrzés (meo) selejtanalízis (minőségi és mennyiségi átvétel)

A gyártástervezésen a gyártási folyamatok technológiájának részletes és egyértelmű, tervszerű meghatározását és írásbeli lefektetését értjük.

Ennek a tevékenységnek legfontosabb része a művelettervek elkészítése, melyek alapján a gyártást végrehajtó termelőüzemek számára a részletes és egyértelmű utasításokat, az ún. műveleti utasításokat ki lehet adni.

A gyártás-előkészítés ezzel szemben az egyes konkrét rendelések legyártásának adminisztratív előkészítését jelenti. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a gyártásra vonatkozó összes nyomtatványok, mint pl. munkalap, anyagutalvány, kísérőlap stb. szakszerű kitöltéséről kell gondoskodni.

A két tevékenységet a gyakorlatban igen gyakran nem választják el élesen és ennek következtében a közöttük levő határ elmosódik mindkettő rovására.

Ennek a két tevékenységnek a fogalmi szétválasztását, de egyben valóságos szétválasztását is meg kell oldani. A leglényegesebb különbség az, hogy a gyártástervezés kifejezetten technológiai, műszaki tevékenység, a gyártás-előkészítés viszont főképp adminisztratív jellegű munka. Nyilvánvaló tehát, hogy egészen más irányú szaktudást és szellemi felkészültséget igényel az egyik, mint a másik. Nevezetesen az elsőhöz jó technológusok, a másodikhoz pedig műszaki ismeretekkel rendelkező jó adminisztratív munka erők szükségesek.

Alapvető különbség ezenkívül a két tevékenység között az is, hogy a gyártástervezés egy gyártmánnyal elvben csak egyszer foglalkozik, éspedig akkor, amikor a gyártási folyamatot megtervezi. A gyártástervezésnek ez a tevékenysége elvben független attól, hogy milyen időpontokban, milyen konkrét megrendelésekre kell a vállalatnak szállítani.

A gyakorlatban a fenti elvi megállapítás ebben a formájában nem mindig érvényes, mert a művelettervezést nem lehet befejezett munkának tekinteni. A gyártás közben szerzett tapasztalatok alapján ugyanis a gyártástervező irodának időről időre elő kell vennie a régi műveletterveket, s új technológiai eljárások szerint korszerűsíteni kell azokat.

Változtatásokat kell végrehajtani a műveletterven akkor is, ha a gyártmány vagy a gyártóeszközök, vagy a gyártási körülmények megváltoznak.

Az alkalmazandó technológia általában függvénye a gyártandó darabszámnak.

A gyártás-előkészítés ezzel szemben mindannyiszor újra megismétli ugyanazt a tevékenységet, ahányszor a termelőüzemek egy-egy rendelést kapnak.

Fentiekből világosan látható, hogy a gyártástervezést és a gyártás-előkészítést nem csak formailag és elvben, hanem a műszaki igazgatás szervezetében gyakorlatilag is szét kell választani, tehát a gyártástervezést önálló szervként kell működtetni.

A gyártástervező technológusnak, s az azokat irányító technológusmérnököknek a gyártás-előkészítés adminisztrációs munkájától mentesítve kell lenniük és kizárólag a technológiai folyamatok megtervezésével és azok állandó és folyamatos tökéletesítésével, vagyis a termelés és a műszaki fejlesztés kérdéseivel kell foglalkozniuk.